A társadalmi felelősség nagyon fontos kérdés. Napjainkban a világ minden tájáról érkező szervezetek és az érdekelt felek egyre inkább tudatában vannak annak, hogy miért van szükség a társadalmi felelősségvállalási magatartásra és milyen előnyökkel jár. A társadalmi felelősségvállalás célja, hogy hozzájáruljon a szervezetek fenntartható fejlődéséhez.

Bizonyos kritériumok kialakítása a társadalom és a környezet jólétéhez. Ezek a kritériumok szükségesek a tevékenységek fenntartásához és az általános teljesítmény méréséhez. Ez bizonyos mértékig tükrözi az egészséges ökoszisztémák, a társadalmi egyenlőség és a jó szervezeti menedzsment megtartását. Ennek eredményeként a szervezet tevékenysége a világ ökológiai rendszereinek egészségétől függ. Napjainkban a szervezeteket többet tanulmányozzák ebben a kérdésben.

A Nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalási Szervezet (SAI), 1997, SA 8000 társadalmi felelősségvállalás Tett közzé a szabvány. Ez a szabvány célja a munkavállalók alapvető jogainak védelme. Később az 2001-ben ezt a szabványt felülvizsgálták és elfogadták az első szállítói értékelési szabványnak.

Ez a munkacsoport, amely véglegesítette az SA 8000 szabványt, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményein, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán és az ENSZ gyermekjogi egyezményén alapult. A munkacsoportba akadémikusok, különböző szakszervezetek, munkáltatók, emberi jogok és gyermekjogi szervezetek szerepeltek.

Az ISO szabványok folyamat-alapúak, és mind a szolgáltatási, mind a termelési ágazatokban alkalmazhatók. Azonban az SA 8000 szabvány nem lép számos folyamatba. Ez inkább előíró és eredményorientált. Szintén hajlamosabb a termelési ágazatra. Az SA 8000 szabványos auditok nemcsak a működési helyet, hanem a részvényeseket, a munkavállalókat és más érdekelt feleket is lefedik. Még a munkakörnyezeten kívüli helyek is meglátogathatók.

Hazánkban hat szervezet van, amelyek létrehozzák és végrehajtják az SA 8000 Társadalmi Felelősségvállalási Szabványt.

SA 8000 Társadalmi Felelősségi Szabvány, 2010 a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetben (ISO) ISO 26000: 2010 társadalmi felelősségvállalási rendszer közzétett. Ez a szabvány az első hivatalos dokumentum a társadalmi felelősségvállalás feltételeinek és gyakorlatának egyetértésében.

Az ISO 26000 társadalmi felelősségvállalási rendszer nem csak a magánszektor, hanem a közszféra szervezetei számára is alkalmazható. Ezen a rendszeren belül a nem kormányzati szervezetektől a különböző méretű szervezetekig széles körű szervezetek hozhatók létre.

A rendszer kiegészíti a fenntartható fejlődést támogató társadalmi felelősségvállalás fogalmát. Az ISO 26000 Társadalmi Felelősség-irányítási Rendszert létrehozó és megvalósító szervezet minden fenntarthatósági tevékenységhez előkészítette infrastruktúráját. Ennél is fontosabb, hogy a szabványt alkalmazó szervezet növeli társadalmi és környezeti hozzáadott értékét, és támogatja a fenntartható fejlődést.

Mit tesz az ISO 26000 Társadalmi Felelősségvállalási Rendszer egy szervezetnek? A szervezet társadalmi felelősségvállalási teljesítményét a következők befolyásolják:

  • A szervezet versenyelőnyt szerez.
  • A hírneve növekszik.
  • Növekszik az ügyfelek vonzása vagy megtartása.
  • Növelni fogják a munkavállalók morálját, hűségét és termelékenységét.
  • A befektetők, a részvényesek, a szponzorok és más pénzügyi csoportok megértése megváltozik.
  • Kapcsolataik más vállalatokkal, hivatalos szervekkel, médiával, versenytársakkal, ügyfelekkel és más csoportokkal, amelyekkel üzleti tevékenységet folytatnak, javulni fognak.

ISO 26000 Társadalmi felelősségvállalási rendszertámogatja a ma működő egyéb társadalmi felelősségvállalási mozgalmakat. Ez egy alternatíva.

Az ISO 26000 szabványra vonatkozó partnerségi megállapodást aláíró szervezetek:

  • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
  • Az ENSZ Global Compact
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Számos tényező szerepet játszott a társadalmi felelősségvállalás menedzsment szabványának meghatározásában. Különösen a fejlődő országokban a rossz munkakörülmények olyan szintet értek el, amelyet már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A nem kormányzati szervezetek erőfeszítéseket tettek a munkakörülmények javítására, de ez nem volt elég. Azok a megtakarítási tulajdonosok, akik egyre tudatosabbá válnak, figyelmet fordítottak arra, hogy a vállalatok a társadalmi felelősségvállalás és a befektetési döntések meghozatalakor elért nyereséget érzik-e. Mindezek hatékonyan határozták meg a társadalmi felelősségvállalás menedzsment szabványát.

ISO 26000 szabványaz igények feltárása helyett. Ezért más ISO-szabványokhoz hasonlóan a tanúsítvány nem vonatkozik rá. Ehelyett elmagyarázza, hogy milyen társadalmi felelősségvállalások vannak, és bemutatják a hatékony működéshez szükséges elveket. Nem érdekli a szervezetek méretét, hol vannak, vagy milyen tevékenységeik vannak.